English

Szemelvények a bemutató körüli kritikákból

\"Méhes László - ő Ká, a kígyó - nemcsak a majomcsapatra, hanem a színházi nézőkre is igézően hat. De kicsik-nagyok leginkább Balut, a medvét zárják szívükbe, akinek Reviczky Gábor megkapóan slampos, nemtörődöm, mégis érző lelket kölcsönöz, ráadásul a dala is slágergyanús.\"
(molnár - Esti Hírlap, 1996. január 29.)

\"A rendező (Hegedűs D. Géza) és a jelmeztervező (Orosz Claudia) igazából még maszkot sem rendeltek az állatszerepek alakítóinak - a színészek jellegzetes és szellemes öltözékük viselésének módjával, stilizált mozgással érzékeltetik farkasbátorságukat, medvehűségüket vagy a párducnemzetségből kivételesen kirívó \"állati\" segítőszándékot. Ez Borbiczki Ferenc (Akela), Kútvölgyi Erzsébet (Bagira), de különösen a medve tanítóként remeklő Reviczky Gábor (Balu) esetében rengeteg eredeti játékötletet, fantáziamozgató színészi teljesítményt eredményezett.\"
(Földes Anna - Magyar Hírlap, 1996. február 22.)

\"Abszolút főszereplő a zene, Dés László megítélésem szerint rendkívül értékes matériából, az eredeti műre jellemző koloritból kiinduló muzsikája, amely dallamos, könnyed, jól énekelhető anélkül, hogy minimális engedményt tenne napjaink mindent elöntő, kommersz rágógumiízlésének. Hegedűs D. Gézánál szakmailag és szellemileg jó kezekben van a produkció irányítása, rendezése célirányos és perfekt, ha némi küzdelmet látszik is folytatni a térszűkével.\"
(Koltai Tamás - Élet és Irodalom, 1996. március 1.)

\"Békés Pál és Geszti Péter dialógusai s dalszövegei jól összeillenek. Mindketten eljátszanak neves irodalmi művekből vett utalásokkal, szóvicceiken és egyéb nyelvi sziporkáikon jókat derül a publikum. Ilyen poén például a - feltehetőleg - Békéstől származó \"DzséTéKá\", azaz a Dzsungel Törvénykönyve megnevezés, a \"Sír Kán-kán\", a kiművelt majomfők emlegetése, a Hamlet-idézetek ironikus keselyűsítése, és Geszti egyik telitalálata a \"Mentünk, de meg-jöttünk, egy majomban őrlünk\" refrénű Monkey-funky. Imre Zoltán kitűnő koreográfiája - mint mindig - jól igazodik a világzene áramlatát követő muzsika sokféleségéhez, a Pesti Színház meg hitten szűkös színpadához s a zömében főiskolásokból toborzott táncosok tudásához és ifjú lelkesedéséhez. (...)Reviczky Gábor versben beszélő, nevelési céljai érdekében mókásan a boxkesztyűjével hadonászó Baluja megrendítő, amikor barna prémgalléros bundáját gondosan begombolgatva a halálba totyog. (...)Sipos András fantasztikus revüszámot mutat be társaival a keselyűk temetkezési jelenetében, amely az előadás legötletesebb és leghatásosabb részletei közé tartozik.\"
(Magyar Judit Katalin - Színház, 1996/5.) 

A dzsungel könyve

Ugyan ki tudná összefoglalni, mi mindenről szól a farkasok közt nevelkedett Maugli, az emberek ketrecéből szabadult Bagira, a törvényt bölcsen oktató Balu, a titokzatos Ká, a bosszúra és embervérre szomjas Sír Kán története? Szól a születésről és a halálról, a befogadásról és a kitaszításról, a csapatról és a magányról, a gyerekkor és a kamaszkor varázslatos időszakáról — vagyis mindarról, ami egy kölyökkel megeshet, akár farkasok, akár emberek között nevelkedik.

A dzsungel könyve