Csoda bemutató a Házi Színpadon2024. 03. 18.
Egy teljesen groteszk élethelyzet a kiindulópontja Schwajda György Csoda című komédiájának. Nagy Vencel nyomdai betűszedő elveszíti szeme világát, majd egyéves betegállományának letelte után keresőképesnek nyilvánítják. Újra dolgozni jár, ám egy apró körülmény — tudniillik az, hogy vak — sok bosszúságot és nem kis kalamajkát okoz. Szívbe markoló élethelyzeteket látunk, amelyekben a szó szoros értelmében botladozik a főhős, miközben a környezete önfeláldozóan és emberségesen próbálja segíteni. A Csoda így lesz egyszerre vicces, mégis szívbemarkoló történet. Az előadást március 22-én Dino Benjamin rendezésében, Gyöngyösi Zoltán, Waskovics Andrea, Hullan Zsuzsa, Borbiczki Ferenc, Szántó Balázs, Bölkény Balázs, Karácsonyi Zoltán és Gados Béla szereplésével mutatjuk be a Vígszínház Házi Színpadán.
Schwajda drámáinak hősei jobb sorsra érdemes, de az élethelyzetükből kitörni képtelen kisemberek, munkások, lecsúszott egzisztenciák, akiknek kiszolgáltatottságát, kiúttalan helyzetét, kitörési próbálkozásait a szerző részvéttel, ám mégis kritikusan, legtöbbször szatirikus tárgyilagossággal, fanyar humorral ábrázolja. A Csoda főszereplője egy vak nyomdai betűszedő, akit – mivel még nincs meg 10 évnyi munkaviszonya – keresőképessé nyilvánít a rendszer, így újra munkába kell állnia. Nagy Vencel nem tehet mást, megpróbálja újra látóként viselkedve élni a mindennapjait. Bejár egy nyomdába dolgozni, és nemcsak a munkahelyén, hanem otthon is próbál helyt állni, amiből aztán rengeteg bonyodalom származik.
„Az alaphelyzet, vagyis az, hogy a főhős vak, de úgy kell élnie, mintha látna, komikus szituációkat teremt a színpadon. Ám közben mindez nagyon szomorú is, hiszen Vencel ezt azért csinálja, hogy megéljen, enni adjon a családjának és a gyermekeit fel tudja nevelni. Ez a kettősség fut végig a történeten, ami bár eredetileg a hetvenes évek végén játszódik, napjainkban is teljesen releváns. Ma is ugyanígy belekényszerülhetnek az emberek olyan helyzetekbe, ahol erőn felül kell teljesíteniük azért, hogy túléljenek. Ami pedig az igazi csoda ebben a darabban, hogy rengeteg ember segít neki – teljes szívvel és szeretettel – fenntartani a látszatot” – emeli ki az előadás rendezője, Dino Benjamin.
A Vígszínház először mutat be önálló Schwajda-művet, és ezzel a bemutatóval folytatódik az a négy évvel ezelőtt elkezdett sorozat, amelynek keretében a Házi Színpadon csak magyar szerzők műveit mutatják be. Így a Víg harmadik játszóhelye az elmúlt évadok alatt a magyar drámák otthona lett.
A Csoda március 22-től látható a Vígszínház Házi Színpadán.
Színlap és jegyvásárlás: https://www.vigszinhaz.hu/Csoda
Legfrissebb hírek
Szereplőváltozások a 2025/26-os évadban
Tájékoztatjuk Nézőinket, hogy a következő évadban néhány előadásban is szerepátvételre, kettőzésre kerül sor.
Indul a szeptember-októberi jegyértékesítés
Tájékoztatjuk Nézőinket, hogy szeptember-októberi előadásainkra a jegyértékesítés június 26-án csütörtökön 10 órától indul.
Megtartotta évadzáró társulati ülését a Vígszínház
Radnay Csilla, Orosz Ákos, Szántó Balázs, Márkus Luca, Hegyi Barbara, Kovács Adrián, Mester Dávid és Kálmán Eszter munkáját is díjjal ismerték el a Vígszínház évadzáró társulati ülésén.
Darvas Iván 100. születésnapja
Beszélgetéssel és kiállítással emlékezünk Darvas Ivánra a Vígszínházban.
Együtt a színpadért – jótékonysági gála (Színházi Dolgozók Szakszervezete)
Nyolcadik alkalommal rendezi meg jótékonysági gálaestjét a Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDoSz) a nehéz helyzetbe került, egészségi állapota következtében rászoruló, szakmabeli háttérdolgozó kollégák megsegítéséért.
Elmarad az Amadeus a Pesti Színházban
Tájékoztatjuk Nézőinket, hogy a 2025. május 20-án, kedden 19 órára meghirdetett Amadeus című előadás betegség miatt elmarad!
Plüssállatokat keresünk a Madame Tartuffe bemutatónkhoz!
A 2025/26-os évadunk első pesti színházi bemutatójához, a Madame Tartuffe c. előadáshoz keresünk plüssállatokat.
A Pesti Színház színpadmester helyettese, Varga Nándor kapta idén a Várkonyi Zoltán-emlékdíjat
A Várkonyi Zoltán-emlékdíjjal minden évben azokat ismeri el a Vígszínház társulata, akik bár a közönség számára láthatatlanok, munkájuk mégis nélkülözhetetlen és megkerülhetetlenül fontos a színház életében.