Három nővér
Rendező: Horvai István
Fordító: Háy Gyula
dráma négy felvonásban
Csehov négy drámája – a Sirály, a Ványa bácsi, a Három nővér és a Cseresznyéskert – azokhoz a nagy klasszikus művekhez tartozik, melyeket minden nemzedéknek legalább egyszer látnia kell. Az alakok, ha megismertük őket, végigkísérnek életünkön. Így marad örök útitársunk a három Prozorov-lány is, ezek a szépre és jóra termett, gyengéd, finom teremtések, akik a rájuk kényszerített életforma szorításában fonnyadozva temetik el reményeiket. A legidősebb, Olga, a tanárnő vénlány marad és ostoba, zsarnoki sógornőjük, Natasa még az atyai házból is elűzi. A szép és szenvedélyes Mása, a középső leány, egy únt házasság nyűgében vergődik és nem válthatja meg a szerelem sem: a szemük előtt bontakozó heves, tiszta érzés, amely Versinyin ezredeshez fűzi, csírájában hal el, mikor a dandárt elhelyezik a kisvárosból. Nem sikerül kitörnie a szürke, sivár létből a legkisebbnek, a bájos és okos Irinának sem. Már nyújtaná a kezét, akár szerelem nélkül is, Tuzenbach bárónak, hogy a közös, becsületes munkában találja meg élete értelmét, mikor másik, kikosarazott kérője bosszút áll és bárbajban megöli a bárót. A három boldogtalan nővér azonban még ekkor sem ad fel minden reményt. Élni akarnak és dolgozni – addig, amíg egyszer megtudják, miért kellett ártatlanul ennyit szenvedniök.
A dráma ismerős környezetben kel most új életre: hazai ősbemutatója is a Vígszínházban volt, épp 50 évvel ezelőtt, 1922-ben. Akkor a Prozorov-lányokat Varsányi Irén, Gombaszögi Frida és Makay Margit játszotta. A felszabadulás óta a pesti nézők Gombaszögi Fridát, Mezey Máriát és Dayka Margitot, illetve Kiss Manyit, Dayka Margitot és Tolnay Klárit láthatták azokban a szerepekben, amelyeket most Békés Rita, Ruttkai Éva és Pap Éva játszik.
(az előadás időtartama 3 óra, egy szünettel)
díszlettervező: David Borovszkij
jelmeztervező: Wieber Marianne
rendező: Horvai István
bemutató: 1972. október 11., 19:00 | Vígszínház