Őfelsége komédiása
Rendező: Marton László
Fordító: Elbert János
dráma két részben
Mihail Bulgakov (1891-1940) a szovjet dráma klasszikusa, akit azonban igazából csak halála után két évtizeddel fedeztek fel; ma világszerte sűrűn játszott szerző, akinek meghökkentő formai és gondolati modernsége egyaránt vonzza a színházi művészeket és a nézőket. Élete nem egy vonatkozásban hasonlóságot mutat kedvelt írójával és hősével, Molière-rel, akiről e drámán életrajzi regényt is írt. Maga is színháznál dolgozott, mint a moszkvai Művész Színház segédrendezője és maga is meg nem értés, üldözés tárgya volt, mind a korabeli balos kritikusok, mind maga a hatalom, a személyi kultusz részéről. Így hát saját fájdalmas tapasztalatai is hozzásegítették, hogy a remekművek alkotójának szomorú életét remekműben dolgozza fel.
1932-ben írta az őfelsége komédiását, de csak 1936-ban mutatták be, akkor is mindössze hét előadásban. Molière-t az elején XIV. Lajos, a Napkirály kegyenceként látjuk, ám maga is tudja: a szeszélyes, kiszámíthatatlan uralkodó, amilyen könnyen felemelte, épp oly könnyen ejtheti is, márpedig a királyi kegy elvesztése végzetes a művész számára. Hiába próbál szóban, viselkedésben megalázkodni, ha tolla képtelen megalkuvásra: a Tartuffe-fel vérig sérti a hangadó egyházi köröket, melyek a királyt is ellene lázítják és az intrikák nyomán a társadalmi bukás egyszerre következik be a magánéletbeli tragédiával; imádott és csapodár felesége, aki a pletykák szerint esetleg a lánya is lehet, elhagyja. Megtört, kifosztott nagybeteg emberként találkozunk utoljára az íróval; a legendás színpadi halál csak megelőzi az ellene fent orgyilkos kardot.
Bulgakov nagyszerű alkotása nem ismeretlen Magyarországon. Ám a remekművek módján az Őfelsége komédiása is új megszólaltatásban új visszhangokat verhet. Éppen erre törekszik a Vígszínház, amely most, Marton László rendezésében, parádés szereposztásban készül az új bemutatóra.
(az előadás időtartama 2 óra 35 perc, egy szünettel)
díszlettervező: Fehér Miklós
jelmeztervező: Jánoskúti Márta
zenei összeállítás: Zsedényi Erzsébet
a Képzelt beteg zenéjét szerezte: Dávid Gyula
mozgás: Köllő Miklós
vívás: Pintér Tamás
szcenikus: Éberwein Róbert
a rendező munkatársai: Deák Rózsa és Kornis Mihály
rendező: Marton László
olvasópróba: 1980. augusztus 25.
bemutató: 1980. október 31., 19:00 | Vígszínház