Ördögök
Rendező: Ascher Tamás
Fordító: Makai Imre és Pályi András
színmű két részben
Izgalmasabb és cselekménydúsabb, mint egy bűnügyi játék, forróbb, mint egy szerelmi történet, s éppoly jogosultan nevezhetjük politikai drámának, filozófiai drámának vagy emberi magatartástípusokat és választási lehetőségeket szembesítő történetnek. Hű körképet nyújt a múlt század végének cári Oroszországáról és ráismerünk kortársainkra, a bennünket foglalkoztató problémák jóhéhányára. Ez Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1870/71-ben íródott zseniális nagyregényének, az Ördögöknek színpadi változata.
Akár a Bűn és bűnhődésben, a kiindulópont itt is egy megtörtént bűnügy volt: 1869-ben Moszkva mellett egy anarchista színezetű titkos politikai diákszervezet, a Népi Leszámolás tagjai, bizonyos Nyecsajev vezetésével, megölték egyik társukat. A bűnügy két főszereplőjének másait a regényben, illetve a drámában is megtalálhatjuk, mint ahogy a mű maga a politikai cselekvés egy zsákutcába futó kísérletét mutatja be. A csoportot a hatalmi vágyának mindent feláldozni kész Pjotr Verhovenszkij szervezi meg és Satovnak hívják az áldozatot, aki megundorodik a szövetkezéstől és mint potenciális árulóval számolnak le vele, majd a gyilkosságot megpróbálják áthárítani a nihilista Kirillovra, az öngyilkosság apostolára. Ám Kirillov végül gyávának bizonyul, s hamis vallomásának aláírása után vele is Verhovenszkij végez, hogy végül aztán maga adja rendőrkézre társait.
Ám mindnyájuknál fontosabb a Dosztojevszkij alkotta főhős, Sztavrogin, ez a sötét bűnök terhelte, ördögien vonzó fiatal férfi, aki mégis tragikus alak, mert nagyszabású, rendkívüli képességek siklanak benne tévútra, a kor fojtogató viszonyai között. És Dosztojevszkij képzeletében fogantak a nagyszerű női szereplők: Marja, Sztavrogin nyomorék és féleszű titkos felesége, a büszke Liza, az odaadó Dása, akik mind Sztavrogin bűvkörébe kerülnek, s az áldozatai lesznek.
Ascher Tamás vendégrendező 1975-ben Kaposvárott már megrendezte a nagyszerű drámát, kiemelkedő sikerrel.
Az előadást 16 éven felüli nézőinknek ajánljuk!
(az előadás időtartama 3 óra 20 perc)
díszlet- és jelmeztervező: Pauer Gyula
zene: Mártha István
ügyelő: Héjj János, Kiss Péter
súgó: Ba Éva
a rendező munkatársa: Kovács Erzsi
rendező: Ascher Tamás m.v.
olvasópróba: 1986. május 4., 10:30
bemutató: 1986. szeptember 27., 19:00 | Vígszínház