Versenynap
Rendező: Horvai István
életmű, két részben
A versenynap a láz napja; a versenynap a gyötrelem és a boldogság napja; a versenynap a születés és a halál napja! A versenynapon a pillanatok kitágulnak és felrobbannak, hogy aztán újra összesűrűsödjenek mint a szén.
Egy ilyen sűrű versenynap külső és belső történéseinek drámája a „Versenynap”. Színhelye a budapesti galopp-pálya, főszereplője a várakozással ellentétben nem maga a ló, – noha sok szó esik róla, sőt, sokszor csak a derék négylábú emberi és állati tulajdonságáról beszélnek a szenvedélyes hősök, – hanem ahogyan az egyik központi hőse mondja a darabnak: „a fogadók lelke”. Igen, a fogadók lelke, ami persze csak annyiban különbözik a többi ember lelkétől, amennyiben egy különleges szenvedéllyel verte meg a sors. A fogadók lelke: a szenvedély, az élet és a halál. Sorsuk ez a szenvedély ezeknek a hősöknek, ezeknek a hol megdicsőülő, hol pedig csúfosan elbukó hősöknek.
Egy versenynap története, az első futamtól a tizedikig.
Életpályák hirtelen felívelése és lekonyulása.
Jelen és a múlt összesűrűsödése egy kitágult pillanatban.
Dráma, tragédia és komikum.
És a pályán dübörögnek a lovak.
(az előadás időtartama 2 óra 30 perc, egy szünettel)
díszlettervező: Drégely László
jelmeztervező: Jánoskúti Márta
dramaturg: Radnóti Zsuzsa
mozgáskompozíció: Köllő Miklós
a rendező munkatársa: Deák Rózsa
rendező: Horvai István
ősbemutató: 1977. február 11., 19:00 | Vígszínház