A vörös postakocsi (1968)
Rendező: Kapás Dezső
színmű két részben
„Az élet – álom” volt Krúdy utolsó kötetének címe. És valóban, álom volt az ő egész életműve, első betűjétől az utolsóig. Ezt az álmot szőtte felejthetetlen novelláiban, regényeiben, melyeknek „férfias gordonka-hangja” egyedül áll az egész világirodalomban. Most azonban, általános meglepetésre, kiderült, hogy egyetlen egy nagylélegzetű színmű is rejtőzik a Krúdy-hagyatékban, s ez a szenzáció erejével hatott.
„A vörös postakocsi” (aminek címén kívül más köze nincs a híres regényhez) mindnyájunk közös álmairól szól, az ifjúságról, a szerelemről, a megcsalatásról, s így magával ragad minden nézőt, azt is, aki egy szívszorító szerelmi történetet akar látni, de élményt nyújt annak is, aki le tud látni a darab mélységeibe.
A legendás nábob, Alvinczi Eduárd, birtokán neveli Esztellát, fogadott leányát, akibe titokban halálosan szerelmes. Esztella azonban az oda vetődő Rezeda Kázmért választja, s vele, egy varázslatos Anna-bál után, meg is szökik. Alvinczi felkutatja szerelmét, s végül egy bordélyban talál rá, ahol a leány térden állva könyörög bocsánatért.
Mindezt azonban átszövi Krúdy költészete, mely egy valóság feletti valóságot teremt. A színház azt reméli, hogy ez a darab, mely 50 évig hevert meg nem értve, előadatlanul, olyan színháztörténeti esemény lesz, amely nemcsak meglepetést, hanem örömet is kelt a nézőkben. Hiszen nincs senki, aki ellent tudna állni Krúdy varázsának, aki – Ady szép szavaival – „eldalolta tegnapi ifjúságának boszorkányos muzsikájú dalát”.
E nagy feladat rendezésével a színház a fiatal és tehetséges Kapás Dezsőt bízta meg.
(az előadás időtartama 2 óra 45 perc, egy szünettel)
Gavallérok, báli vendégek, félvilági nők, huszárok, cigányzenészek, táncosok, táncosnők, stb.
díszlettervező: Szinte Gábor
jelmeztervező: Kemenes Fanni
zeneszerző: Hidas Frigyes
koreográfus: Pethő László
rendező: Kapás Dezső
ősbemutató: 1968. november 15., 19:00 | Vígszínház