Minden jó, ha vége jó
Rendező: Valló Péter
Fordító: Vas István
két részben
A dráma, amelyet Shakespeare úgynevezett „regényes színművei” közé szoktak sorolni, 1602 körül, valószínűleg a Hamlet után íródott. A témát Boccaccio Dekameronjának egyik elbeszélése sugallta; de Shakespeare keze nyomán vált a főszereplőből a drámairodalom egyik legvonzóbb nőalakja, akinek senki nem tud ellenállni – kivéve azt az egyetlen férfit, akinek viszont ő nem állhat ellen.
Heléna kétszer szerzi meg magának férjéül imádottját. A szép és okos polgárlány kigyógyítja súlyos betegségéből a királyt, aki jutalmul adja hozzá Bertram grófhoz, de a gőgös főúri csemete hallani sem akar a „méltatlan” frigyről és Heléna asszonyként is leány marad. Ám sok viszontagság után célhoz segíti a szerelem és a lelemény. Teljesíti a férje szabta képtelen feltételeket: a férfi tudtán kívül fogan tőle gyermeket és Bertram immár meghódol kedvesének.
Hosszú ideig vitatták: érdemes-e ennek a nagyszerű teremtésnek ilyen férfiért harcolni? Ma viszont épp e bonyolult lélektani szövevényben látjuk csillogni Shakespeare emberismeretét. Tudjuk, milyen vakon és könnyelműen szaladunk el igazi nagy lehetőségeink mellett, és tudjuk azt is, hogy a happy end általában nem egyértelmű, kicsit mindig más, mint amit elképzeltünk, és boldogságunk sem olyan felhőtlen, mint amilyennek a sóvárgás idején kiszineztük. A „minden jó, ha vége jó” mondásban idill helyett inkább fanyar kérdőjelek bujkálnak...
Ezért vált újabban a mű világszerte oly népszerűvé. Magyarországon viszont eddig csak háromszor játszották. 1940-ben, a Nemzeti Színház-i bemutatón Helénát Somogyi Erzsi, Bertramot Apáti Imre, a grófnét Berky Lili alakította; ezt követte az 1961-es felújítás a Katona József Színhában, melyet Várkonyi Zoltán rendezett, a két női főszerepben Törőcsik Marival és Sulyok Máriával. Valló Péter új rendezésében most a főszerepeket Ruttkai Éva, Darvas Iván, Kútvölgyi Erzsébet, Tahi Tóth László és Lukács Sándor alakítja
(az előadás időtartama 3 óra, egy szünettel)
Nemesurak, tisztek, katonák, franciák, firenzeiek: Auer Pál, Eichner András, Földes László, Juhász Sándor, Koszó István, Ludaics István, Márton József, Orosz Péter, Péter János, Soós András, Deák Éva f.h., Marton Kati f.h., Simorjai Emese f.h., Bánfalvi Ica, Borbély Vali, Bökönyi Laura
díszlettervező: Najmányi László m.v.
jelmeztervező: Jánoskúti Márta
zene: Hidas Frigyes
zenei munkatárs: Komlósi Zsuzsa
szcenikus: Éberwein Róbert, Győrfy Lajos
ügyelő: Héjj János, Prókai Klára
súgó: Fekete Edit
rendezőasszisztens: Böhm György
rendező: Valló Péter
olvasópróba: 1978. december 28.
bemutató: 1979. március 9., 19:00 | Vígszínház