Szent Johanna
Rendező: Szinetár Miklós m.v.
Fordító: Ottlik Géza
dráma három felvonásban
Bernard Shaw-nak, a XX. századi dráma egyik óriásának ezt a művét aligha kell bővebben ismertetni épp Budapesten. Már hagyomány, hogy megírása óta majdhogynem szabályszerűen minden évtizedben műsorra tűzi valamelyik fővárosi színház. Alig egy évvel keletkezése után, 1924-ben már eljátssza a Magyar Színház, a címszerepben Bajor Gizivel; ezt követte a 1936-ban a Belvárosi Színház előadása, Bulla Elmával. 1945-ben, közvetlenül a felszabadulás után a mű máris a Nemzeti Színház műsorára került, Gobbi Hildával a címszerepben. 1955-ben a Vígszínház elődje, a Magyar Néphadsereg Színháza játszotta el, kettős szereposztásban; Bulla Elma másodszor öltötte fel a Szűz vértjét, a másik Johanna Ruttkai Éva volt. 1967 Johannájaként Psota Irén lépett fel a Madách Színházban, és fél évszázad hatodik pesti bemutatójaként következik most a Vígszínházé, Szinetár Miklós vendégrendezésében, a címszerepben a legfiatalabb színésznő-gárda kiemelkedő tagjával, Kútvölgyi Erzsébettel.
Mi a vonzereje e modern klasszikus színjátéknak? A válasz elsősorban a címszereplő alakjában keresendő. Shaw, a társadalmi és emberi fogyatékosságok könyörtelenül éles szemű, szikrázóan szellemes leleplezője, itt érzelmeit is szabadjára engedte. Mélységes, valósággal szerelmes gyengédséggel formálta meg ezt a különös, rendhagyó XV. századi szentet. Franciaország nemzeti hősnőjét, aki nő, méghozzá parasztlány létére a középkorban politikussá és hadvezérré mert és tudott válni, aki meghirdette a nemzeti egység, a független francia királyság eszméjét és a megszálló angolok elleni bámulatos győzelmeivel meg is valósította. Fellépése, tettei, hősi halála – valóságos csoda. De ezt a csodát ember viszi végbe: okos, bátor, nyiltszívű, tiszta és vonzó fiatal lány, tele érzelmekkel, vágyakkal, álmokkal.
Shaw ismert erényei ebben a műben is csillognak. Eleven, találó, sokszínű képet fest a kor viszonyairól és életéről; a Szűz környezetének minden alakja, a Dauphintől Stogumber káplánig hiteles, érdekes ember (és megannyi pazar szerep). Szó sincs ünnepélyes történelmi drámáról; a francia középkor ábrázolását átjárja a Shaw-ra annyira jellemző irónia és tiszteletlenség – a Szent Johannán nevetni is lehet, sokat és felszabadultan. Mégis, a végső kicsengés a hódolat a lotharingiai parasztlány előtt, aki 1923-ig csak a történelemnek volt egyik legnagyobb alakja, de azóta bevonult a drámaírás legvonzóbb hősei közé is.
(az előadás időtartama 3 óra 30 perc, két szünettel)
díszlettervező: Fehér Miklós
jelmeztervező: Wieber Marianne
rendező: Szinetár Miklós m.v.
bemutató: 1975. november 21., 19:00 | Vígszínház